Bosworth Toller's

Anglo-Saxon

Dictionary online

weg-férende

  • adjective
Dictionary links
Grammar
weg-férende, adj. (ptcpl.) Wayfaring; used subst.
a wayfarer, traveller.
travelling, on a journey
Show examples
  • Gif ðú wǽre wegférende, and ðú becóme on þeófsceole,

      Bt. 14, 3; Fox 46, 25.
  • Se wegférenda man, se ðe nimð ðone sméðan weg, ðe hine mislǽt,

      Homl. Th. i. 164, 7.
  • Ánes wegférendes mannes nýten gehǽled wæs

    jumentum cujusdam viantis curatum est,

      Bd. 3, 9; S. 533, 3.
  • Wé sind hér swilce wegférende menn,

      Homl. Th. i. 248, 15.
  • Se ríca and se ðearfa sind wegférende on ðisse worulde, 254, 28. I a. used substantively :-- Swá swá wegférende þyrstende

    sicut uiator siciens,

      Scint. 225, 10.
  • Wíférend,

      Kent. Gl. 137.
  • Wegférende ðæt sǽd fortrǽdon,

      Homl. Th. ii. 90, 45.
  • Se ðe ǽnig ðissa dó . . . , búton wegférende; ða móton for neóde mete ferian,

      L. N. P. L. 56; Th. ii. 298, 25.
  • Nyhtlíc leóht wegférendum (

    viantibus

    ),
      Hymn. Surt. 6, 14.
going a way, passing by
Show examples
  • Hí gehýddon sumne wegférendne

    angariauerunt praetereuntem quempiam.

      Mk. Skt. 15, 21.
  • Ða wegférendan (

    praetereuntes

    ) hyne bysmeredon,
      Mt. Kmbl. 27, 39.
Etymology
[Sein Iulianes in, þet weiuerinde men ȝeorne secheð. A. R. 350, 16. Þe pilgrimes, and oþre wayuerinde men, Ayenb. 39, 3.]
Similar entries
v. preceding words.
Full form

Word-wheel

  • weg-férende, adj.