Bosworth Toller's

Anglo-Saxon

Dictionary online

á-brecan

  • verb
Dictionary links
Add: I. trans,
to break up, break to pieces, destroy the connexion between the parts of an object
Show examples
  • Hié bánhringas ábrecan þóhton,

      An. 150.
  • Ðæt his byrne ábrocen wǽre,

      Fin. 44.
  • Báncofa ábrocen weorðeþ,

      Vy. 35 : Gú. 1341.
  • Ábrocen land

    broken ground;

    anfractus,
      Wrt. Voc. i. 55, 12.
  • Gif sceáp sý ábrocen (

    have the skin broken by disease) . . .

    geót in ðæt ábrocene sceáp,
      Lch. iii. 56, 15.
  • Up ábrecende rumpente (of a chain), Hpt. Gl. 522, 3. (1 a) to break down a wall :-- Hié ðone weall ábrǽcon

    perfractis muris,

      Ors. 3, 9 ; S. 134, 22.
  • Hé hét ábrecan ðone weall, ðeáh ðe hé brád wǽre, Hml. S. 25, 448. (1 b) to break off, separate forcibly :-- Ðá ábræc ðæt mægden ðæt gold of ðǽm godgeldum. Shrn. 106, 3. (1 c) to destroy a person :-- Ábrocene burhweardas, Exod. 39. (1 d)

    to break, violate

    :-- Heó Godes bebodu ábræc,
      Bl. H. 5, 25.
  • Nis áléfed ðis fæsten tó ábrecan[n]e,

      Wlfst. 285, 12.
  • Hié frið ábrocen hæfdon

    violatores pacis,

      Ors. 4, 7 ; S. 182, 9.
  • Hié Godes hæfdon bodscipe ábrocen,

      Gen. 783.
to take by storm, to storm a place
Show examples
  • Sé ðe fæste burg ábrycð

    expugnator urbium,

      Past. 218, 17.
  • Mon his geweorc ábræc,

      Chr. 894; P. 87, 3.
  • Hí ábrǽcon án geweorc,

      893; P. 84, 11.
  • Gotan ábrǽcon Rómeburg,

      409; P. 10, 12 : Bt. 1; F. 2, 3.
  • Ǽr hé helwara burg ábrǽce,

      Rä. 56, 7.
  • Ábrecan expugnare, Ors. 3, 9; S. 132, 12 :

    capere,

      Bd. 3, 16; S. 542, 20: Chr. 921; P. 101, 8.
  • Wæs Rómaburh ábrocen fram Gotum

    fracta est Roma a Gothis,

      Bd. 1, 11; S. 480, 12: Met. 1, 18: Chr. 1003; P. 135, 5.
intrans.
To break out, forth, away, &c.
Show examples
  • Hit ábricð út on ídle ofersprǽce, Past. 277, 11.

    Erumpunt procedunt

    up ábrecaþ,
      Wrt. Voc. ii. 144, 7.
  • Hé ábræc intó ðám búre,

      Ap. Th. 1, 18.
  • Hannibal ábræc mid gefeohte ofer ðá beorgas . , . oþ hé com tó Alpis and ðǽr eác ofer ábræc,

      Ors. 4, 8; S. 186, 13-16.
  • Up ábrǽcon ebulliebant, Hpt. Gl. 488, 11:

    exundaverunt,

      499, 47.
  • Up ábrýcan

    erumperunt,

      Kent. Gl. 45.
  • Oð ðæt seó eá eft up ábrece. Lch. iii. 254, 3.
  • Seó fæstnung ne geþafaþ ðæt hí ǽfre út ábrecon,

      Hml. Th. i. 332, 21.
  • Sé ðe nolde of ðǽre róde ábrecan, sé árás of ðǽre byrgene. Máre wundor wæs ðæt hé of deáðe árás, ðonne hé cucu of ðǽre róde ábrǽce,

      226, 13-15.
  • [O. H. Ger. ar-brechan effringere, dis-, e-rumpere. Cf. Goth. us-bruknan to be broken off]
Full form

Word-wheel

  • á-brecan, v.