Bosworth Toller's

Anglo-Saxon

Dictionary online

preóst

  • noun [ masculine ]
Dictionary links
Grammar
preóst, es; m.
A priest
Show examples
  • Preóst

    clericus,

      Wrt. Voc. i. 42, 24 : 71, 77.
  • Hé wæs tó preóste besceoren fram him

    attonsus est ab eo,

      Bd. 5, 19; S. 638, 21. (v. be-sceran.)
    Riht is ðæt preóstas regollíce libban, L. I. P. 16; Th. ii. 324, 2.
  • Wé lǽraþ ðæt preóstas geóguþe geornlíce lǽran,

      L. Edg. C. 51; Th. ii. 254, 25.
  • Wé lǽraþ ðæt preósta gehwilc, tóeácan láre, leornige handcræft georne, 11 ; Th. ii. 246, 16.
Etymology
[O. L. Ger. préstar : O. Frs. préstere : O. H. Ger. priestar, préstar: Icel. prestr. Front Latin presbyter.]
Similar entries
v. hand-, híréd-, mæsse-, mynster-preóst.
Full form

Word-wheel

  • preóst, n.