un-hál
- adjective
-
Ðǽr ðæt heáfod bið unhál
languente capite,
- Past. 18 ;
- Swt. 129, 7.
-
Ic eom unhál
infirmus sum,
- Ps. Th. 6, 2.
-
Unhál
debilis,
- Mk. Skt. Lind. Rush. 9, 43.
-
Ðe unhála
languidus,
- Jn. Skt. Lind. Rush. 5, 7: Lchdm. i. 360, 18.
-
Ne mug se unhála ðam hálan gelíce byrðene áhebban,
- L. C. S. 69 ;
- Th. i. 412, 8.
-
Ðý læs hié mid ðý tóle ðæt hále líc gewierden ðe hié sceoldon mid ðæt unhále áweg áceorfan
dum per hoc in se sana perimunt, per quod salubriter abscindere sauciata debuerunt,
- Past. 48 ;
- Swt. 365, 12.
-
Eágan mé syndon unhále
oculi mei infirmati sunt,
- Ps. Th. 87, 9: 108, 24.
-
Fét míne unhále (
inbecilles
),- Anglia xi. 116, 22.
-
Sume habbaþ bearn genóge, ac ða beóþ hwílum unhále oþþe yfele and unweorþ,
- Bt. 11, 1 ;
- Fox 32, 8.
-
Ða hálan ... ða unhálan
incolumes ... aegri,
- Past. 36 ;
- Swt. 247, 4.
-
Ðara unhálra ł ádligra
languentium,
- Jn. Skt. Lind. Rush. 5, 3.
-
For hwí se góda lǽce selle ðǽm unhálum, sumum líþn drenc, sumum strangne
cur aegri quidam lenibus, quidam vero acribus adjuvantur,
- Bt. 39, 9 ;
- Fox 226, 12.
-
Alle unhále
omnes male habentes,
- Mt. Kmbl. Lind. 8, 16: Homl. Skt. i. 21, 155.
-
Ealle ða unhálan,
- Mk. Skt. 1, 32.
-
Gif man áfindeþ his ǽhte, syððan hé hit gebohte hafeþ, unhál,
- L. O. 7 ;
- Th. i. 180, 21.
-
Ðæt hors blon fram ðám unhálum ( insanis ) styrenessum ðara leoma ... and sóna árás hál and gesund,
- Bd. 3, 9 ;
- S. 533, 38.
- O. E. Homl. ii. 35, 9.
Bosworth, Joseph. “un-hál.” In An Anglo-Saxon Dictionary Online, edited by Thomas Northcote Toller, Christ Sean, and Ondřej Tichy. Prague: Faculty of Arts, Charles University, 2014. https://bosworthtoller.com/33416.
Checked: 1