Bosworth Toller's

Anglo-Saxon

Dictionary online

wíte-leás

(adj.)
Grammar
wíte-leás, adj.

Not having to pay a fine

Entry preview:

Not having to pay a fine Gelǽste ǽlc wuduwe ða heregeata binnan twelf mónðum, búton hire ǽr tó onhagige, wíteleás, L. C. S. 74; Th. i. 416, 18

wiþer-leán

(n.)
Grammar
wiþer-leán, es; n.

Recompenseretribution

Entry preview:

Recompense, retribution Wearð wícingum wiþerleán ágifen; gehýrde ic ðæt Eádweard ánne slóge, Byrht. Th. 135, 11; By. 116. Deáþes háliges wiþerleáne (as recompense) líf eádig geáhniaþ mortis sacre compendia vitam beatam possident, Hymn. Surt. 130, 9.

word-leán

(n.)
Grammar
word-leán, es; n.

A reward for words (a song)

Entry preview:

A reward for words (a song) Oft ic wóðboran wordleána sum ágyfe æfter giedde. Exon.Th. 489, 18 ; Rä. 78, 9

wíþig-leáh

(n.)
Grammar
wíþig-leáh, gen. -leás; m.

A meadow where willows grow

Entry preview:

A meadow where willows grow (a place-name) Ðis synt ða landgemǽro tó Wíðileá . . . Ðis is ðæra feówer hýda landbóc æt Wíðigleá, Cod. Dip. Kmbl. iii. 457, 13-23

wyn-leás

(adj.)
Grammar
wyn-leás, adj.

Joylessdreary

Entry preview:

Joyless, dreary Wynleásne wudu, Beo. Th. 2836; B. 1416. Wynleás wíc, 1641; B. 821. Óðerne éðel, wynleásran wíc, Cd. Th. 57, 14; Gen. 928

ynne-leác

(n.)
Grammar
ynne-leác, (yne-), es; n.
Entry preview:

Onion Ynnelaec, hynnilaec, ynniléc ascalonium, Txts. 43, 229. Ynnilaec cepa, 49, 448. Ynneleác scalonia, Wrt. Voc. i. 66, 57: unio, 68, 62. Yneleác ungio, 286, 9

Linked entry: hynni-læc

andgit-leás

(adj.)
Entry preview:

Add: of human beings, senseless Þú earma andgitleása, Hml. S. 8, 157. Eorðan ymbhwyrft fiht for Gode ongeán þá andgitleásan ( insensatos ), Hml. Th. ii. 540, 5. of things, without reason Þá treówa þe on æppeltúne wexað, þá þe sind andgitleáse, Hml

and-lang

(prep.)
Grammar
and-lang, prep.
Entry preview:

Add: with gen. Ollonc ðæs gemǽrheges . . . úp ollonc streámes, C. D. vi. 234, 1, 6. with acc. Wrít ðis andlang ðá earmas, Lch. iii. 38, 29. as adverb Wende þé þonne .iii. sunganges, ástrece þonne on andlang, Lch. i. 400, 10

bráde-leác

(n.)
Grammar
bráde-leác, es; n.
Entry preview:

A plant-name Bradelaec (brádæ-, -leác, -léc) serpillum, Txts. 97, 1835. Brádeleác sarpulum, Wrt. Voc. i. 68, 47. Genim rædices .iii. snǽda and brádeleáces gelíce, Lch, ii. 268, 19. Gearwan and brádeleác, iii. 12, 31

Linked entry: leác

ber-land

This might be a link to, a part of or a variant of another entry.

brémel-leáf

Entry preview:

Brémbelleáf, Lch. ii. 50, l. Add

brémel-leáh

(n.)
Grammar
brémel-leáh, (brémer-) ; m.
Entry preview:

A lea covered with brambles On bré-merleáh; of brérnerleá, C. D. iii. 80, 26

Linked entries: leáh brémel

car-leás

(adj.)
Entry preview:

For R. Ben. 2 l. R. Ben. 11, 3

ceorl-leás

(adj.)
Grammar
ceorl-leás, adj.
Entry preview:

Without a husband, unmarried Ðæt wudewe sitte .xii. mónðas ceorl ǽs. Sitte ǽlc wuduwe werleás twelf mónað, Ll. Th. i. 416, 3

cwide-leás

Entry preview:

Gewát Eádríc ǽr Ælféh cwideleás, and Ælféh féng tó his lǽne, Cht. Th. 272, 20. Add

cipe-leac

Grammar
cipe-leac, l. cípe-leác, and for Cot. 55 l.
Entry preview:

Wrt. Voc. ii. 23, 4

cniht-leás

Entry preview:

For 'M. H. 113 b' substitute Hé for ðǽre sárignysse wæs him ána cnihtleás on his inran búre, and hine sylfne ðǽrinne beclýsde, Hml. S. 23, 395

dǽd-læt

(adj.)
Grammar
dǽd-læt, adj.
Entry preview:

Slow to act, slothful. v. next word

dǽl-leás

Entry preview:

Add: destitute of, without Bist þú dǽlleás mínes rénes, Wlfst. 260, 9

druncen-læt

(adj.)
Grammar
druncen-læt, lentus, Cot. 12.
Entry preview:

This seems to be the gloss given as Lent, ... dru ... dryncwírig, Wrt. Voc. ii. 53, 9