róf
- adjective
-
Róf oretta, heard under helme (
Beowulf
),- Beo. Th. 5070; B. 2538.
-
Róf rúnwita (
Guthlac
),- Exon. Th. 167, 30; Gú. 1068.
-
Wís hæleþ, maga móde róf,
- Andr. Kmbl. 1249; An. 625.
-
Ánrǽd oretta, maga móde róf,
- 1967; An. 986.
-
Árás ðá mægene róf,
- 2936; An. 1471 : 3348; An. 1678.
-
Dǽdum róf, æþeling ánhýdig,
- Beo. Th. 5326; B. 2666.
-
Ðeáh hé (
Grendel
) róf síe níþgeweorca,- 1369; B. 682.
-
Rófne randwígan restan lyste,
- 3590; B. 1793.
-
Fýrdraca rǽsde on ðone rófan,
- 5373; B. 2690.
-
Hæleþas heardmóde, rófe rincas (
the fallen angels
),- Cd. Th. 19, 4; Gen. 286.
-
Ðæt wǽron mǽre men (
the apostles
), frome folctogan and fyrdhwate, rófe rincas,- Andr. Kmbl. 17; An. 9.
-
Rincas wǽron rófe, randas wǽron forþ fromlíce,
- Cd. Th. 19, 4; Gen. 2049.
-
Ic on morgen gefrægn módes rófan hebban herebýman,
- 183, 28; Exod. 98.
Bosworth, Joseph. “róf.” In An Anglo-Saxon Dictionary Online, edited by Thomas Northcote Toller, Christ Sean, and Ondřej Tichy. Prague: Faculty of Arts, Charles University, 2014. https://bosworthtoller.com/25956.
Checked: 0