sél
- adjective
-
Sóna seó blǽdder tó séiran (
to a healthier condition
) gehwyrfeþ,- Lchdm. i.206, 15.
-
Sancte Iohannes wæs mára and sélra eallum óðrum mannum,
- Blickl. Homl. 163, 20.
-
Sýlra,
- 161, 24.
-
Ðeáh hine se dysiga dó tó cyninge, hú mæg gesceádwís scealc gereccan, ðæt hé him ðý sélra sié oððe þince,
- Met. 15, 15.
-
Nǽnig sélra nǽre rondhæbbendra ríces wyrðra
no warrior was worthier, more deserving of rule,
- Beo. Th. 1725 ; B. 860.
-
Næs mid Rómwarum sincgeofa sélla
among the Romans was not a prince of nobler character,
- Met. 1, 50.
-
Bóþ his sylfes swíðor micle ðonne se sélla mon,
- Exon. Th. 315, 11 ; Mód. 29.
-
Him wearþ sélle líf bihýded,
- 227, 3 ; Ph. 417.
-
Wé sculon ídle lustas forseón and ðæs séllran gefeón,
- 47, 19 ; Cri. 757.
-
Ðæt hé fére him tó ðam sélran ríce (
heaven
),- 352, 24 ; Sch. 102.
-
On sýllan mon,
- 377, 20 ; Deór. 6.
-
Uton wé georne teolian ðæt wé ðe beteran sýn & ðe sélran for ðære láre ðe wé gehýrdon,
- Blickl. Homl. 111, 19.
-
Gé sóhtun ða sǽmran and ða séllan nó démdan æfter dǽdum,
- Exon. Th. 131, 30; Gú. 463.
-
Ðú se sélusta Theophilus
optime Theophile,
- Lk. Skt. 1, 3.
-
Hláford mín and bróðor ðín se sélesta,
- Exon. Th. 183, 26 ; Gú. 1333.
-
On gódre and on sélestre heortan
in corde bono et optimo,
- Lk. Skt. 8, 15.
-
Nymaþ of eówrum sélustan wæstmum,
- Gen. 43, 11.
-
Hé ðæs wǽpnes onláh sélran sweordfrecan,
- Beo. Th. 2940 ; B. 1468.
-
Nǽfre ic sǽlidan sélran métte,
- Andr. Kmbl. 942 ; An. 471.
-
Ic fæste binde swearte wealas, hwilum séllan men,
- Exon. Th. 393, 23 ; Rä. 13, 4.
-
Omerus se góda sceop ðe mid Crécum sélest wæs . . . Firgilius wæs mid Lǽdenwarum sélest,
- Bt. 41, 1 ; Fox 244, 4-6.
-
Cwéna sélost, Drihtnes módor,
- Menol. Fox 334 ; Men. 168.
-
Ealra sigebearna ðæt séleste and æþeleste,
- Exon. Th. 33, 4 ; Cri. 520.
-
Twegen wǽron biscopas and twegen mæssepreóstas ealle ða sélestan
omnes sacerdotes fuere praeclari,
- Bd. 3, 23 ; S. 555, 19.
-
Manige ðara sélestena cynges þéna forþférdon,
- Chr. 897 ; Erl. 94, 32.
-
Næs sincmáðþum sélra on sweordes hád
there was no greater treasure in the shape of a sword,
- Beo. Th. 4392 ; B. 2193.
-
Hí nǽfre song séllan ne hýrdon,
- Exon. Th. 325, 8 ; Víd. 108.
- Ídel stód húsa sélest. Beo. Th. 294 ; B. 146.
-
Hof séleste (
the ark
),- Cd. Th. 84, 6 ; Gen. 1393.
-
Éce líf, sélust sigeleána,
- Elen. Kmbl. 1051 ; El. 527.
-
Blícan swá ðæt séloste gold,
- H. R. 15, 35.
-
Seó séleste gesǽlþ,
- Bt. 24, 2 ; Fox 82, 3.
-
Biþ Drihten úre se sélosta scyld
the Lord will be our most effectual shield.
- Blickl. Homl. 13, 10.
-
Heó hié gegyrede mid ðon sélestan hrægle, 139, 7. IIIa. marking the rank or class of a person :-- Ðone sélestan (
of the highest class
) . . . ðane óðerne . . . ðane þriddan,- L. Ethb. 26 ; Th. i. 8, 12.
-
Is hit micle sélre ðæt wé hine álýsan,
- Andr. Kmbl. 3124 ; An. 1565.
-
Sélle,
- Exon. Th. 371, 15 ; Seel. 76.
-
Him sylfum sélle þynceþ leahtras tó fremman,
- 266, 33 ; Jul. 407.
-
Ne mæg ðec séllan rǽd mon gelǽran,
- 119, 4 ; Gú. 249.
-
Wé ðé mágon sélre ge*-*lǽran,
- Andr. Kmbl. 2706 ; An. 1355.
-
Ðá forléton wé ða frécnan wegas and ðǽm sélran wé férdon,
- Nar. 17, 13.
-
Ðæt him soelest wǽre ðæt hié friþes wilnaden
nullam esse residuam spem, nisi in petenda pace,
- Ors. 4, 10 ; Swt. 202, 18.
-
Hé brytniæ swǽ hígum maest réd sié and ðaem sáwlum soelest,
- Chart. Th. 461, 2 : 465, 33.
-
Ófest is sélost,
- Cd. Th. 196, 18 ; Exod. 293 : Andr. Kmbl. 3129 ; An. 1567 : Beo. Th. 518 ; B. 256.
- Hwæt sélest wǽre tó gefremmanne, 351 ; B. 173 : Elen. Kmbl. 2328 ; El. 1165.
-
Ellen biþ sélast ðam ðe sceal dreógan dryhtenbealu,
- Exon. Th. 183, 4 ; Gú. 1322.
-
Biþ andgit ǽghwǽr sélest,
- Beo. Th. 2123 ; B. 1059.
-
Is hit ealles sélest tó sécenne hwæt ðæs willa sié,
- Blickl. Homl. 205, 27.
-
Deáþ biþ sélla eorla gehwylcum ðonne edwítlíf,
- Beo. Th. 5773 ; B. 2890.
- Sélre biþ ǽghwæm ðæt hé his freónd wrece, ðonne hé fela murne, 2773 ; B. 1384 : Andr. Kmbl. 640 ; An. 320.
-
Ðé ðæt sélre geceós, éce rǽdas,
- Beo. Th. 3523 ; B. 1759.
- Hé smeáde hwæt him sélest (or under
- Bd. 2, 9 ; S. 512, 15.
- Ðú golde eart, sincgife sýlla. Andr. Kmbl. 3016 ; An. 1511.
-
Hú nys seó sáwl sélre ðonne mete
nonne anima plus est quam esca ?
- Mt. Kmbl. 6, 25.
-
Ne hýrde ic guman ǽnigne bringan ofer sealtne mere sélran láre,
- Menol. Fox 204 ; Men. 103.
-
Gé synt sélran ðonne manega spearuan,
- Mt. Kmbl. 10, 31.
-
Gif hé nele ðone sélestan dǽl Gode gedǽlan,
- Blickl. Homl. 195, 7,
-
On ðǽm sélran þingum
in secundis rebus,
- Nar. 7, 26.
-
Wé dreámas hefdon sélrum tídum,
- Cd. Th. 267, 29 ; Sat. 45.
Bosworth, Joseph. “sél.” In An Anglo-Saxon Dictionary Online, edited by Thomas Northcote Toller, Christ Sean, and Ondřej Tichy. Prague: Faculty of Arts, Charles University, 2014. https://bosworthtoller.com/27361.
Checked: 0