wan-sǽlig
- adjective
-
Grendel, wonsǽlig wer,
- Beo. Th. 210 ;
- B. 105.
-
Wineleás, wonsǽlig genimeþ him wulfas tó geféran.
- Exon. Th. 342, 24 ;
- Gn. Ex. 147.
-
In ðisse wonsǽlgan worulde lífe,
- 158, 33 ;
- Gú. 919.
-
Weras wansǽlige mé (Christ) slógon and swungon,
- Andr. Kmbl. 1925 ;
- An. 965.
-
Wonsǽlige,
- Elen. Kmbl. 953 ;
- El. 478.
-
Fróde sace sémaþ, sibbe gelǽraþ, ða ǽr wonsǽlge áwegen habbaþ,
- Exon. Th. 334, 24 ;
- Gn. Ex. 21.
-
Werum wansǽligum (the Jews),
- Elen. Kmbl. 1952 ;
- El. 978.
Bosworth, Joseph. “wan-sǽlig.” In An Anglo-Saxon Dictionary Online, edited by Thomas Northcote Toller, Christ Sean, and Ondřej Tichy. Prague: Faculty of Arts, Charles University, 2014. https://bosworthtoller.com/34680.
Checked: 1