hál
-
Gif hit tódǽled biþ, þonne ne biþ hit nó hál,
- Bt. 34, 12 ; F. 152, 28.
- Solil. H. 53, 12.
-
Hé is gít hál and gesund
viget incolumis,
- Bt. 10: F. 28, 14. Þú eart swíþe gesélig nú þú gít liofost and eart hál, 35.
-
Ǽlc wuht wolde bión hál and libban ðára þe mé cwica ðincþ,
- 34, 10; F. 148, 15.
-
Cild full hál and full æltǽwe geboren,
- 38, 3; F. 200, 22.
-
For hwí se góda lǽce selle ðám hálum men séftne drenc and óþrum hálum strangne,
- 39, 9; F. 226, 11.
- Ne mæg se unhála þám hálan gelíce byrðene áhebban. Ll. Th. i. 412, 8.
-
Hig gemétton hálne (
sanum
) þone þe ǽr untrum wæs,- Lk. 7, 10.
-
Ne beþurfon ná ðá hálan (
sani
) lǽces,- Mk. 2, 17.
-
Ðá hálan (ðá truman, 5)
incolumes,
- Past. 247, 3.
-
Nys hálum
valentibus
) lǽces nán þearf, ac seócum,- Mt. 9, 12.
-
Sume mid þǽre ráde earniaþ ꝥ hié sién ðý hálran,
- Bt. 34, 7; F. 144, 8.
-
Næfð nán man tó þæs hál eágan þæt . . . ,
- Solil. H. 34, 21.
-
Swá swá þæs líchoman æágan hálren beóð,
- 44, 27.
-
Þám æallra hálestum æágum, 47, 9. (b α) figurative :-- Ꝥ hé beleác on hálre tungon (
in plain, unequivocal language.
The later Latin version renders the passage: Qui statim conclusit et omnino confirmavit totum quod pater suus in vita sua fecerat),- Cht. E. 212, 9.
-
Forgif ús hále eágan úres modes,
- Bt. 33, 4; F. 132, 31.
-
Be his hálan lýfe
while in a sound state of health,
- Chr. 614; P. 22, 22 : 616 ; P. 22, 34: 1052; P. 183, 17.
-
Nó þý ǽr inn gescód hálan líce,
- B. 1503.
-
Hál and unscendede hond gilǽde
salvam et inlesam, manum educat,
- Rtl. 102, 37.
-
Hyssas hále hwurfon in þám hátan ofne,
- Dan. 271.
-
Ic beó hál (
salva) gyf ic hys reáfes æthríne, Mt. 9, 21. ꝥ heó hál (salva )
sý and lybbe,- Mk. 5, 23.
-
Hál bið (byð gehǽled, W. S.
sanabitur)
cnæht mín.- Lk. L. 7, 7.
-
Gif hé slǽpð, hé byþ hál (
saluus
),- Jn. 11, 12.
-
Dryhten wine sínne grétte, . . . héht his líchoman háles brúcan . . . Árás þá mægene róf . . . hál, næs him gewemmed wlite, . . . bán gebrocen,
- An. 1472.
-
Hálne
valentem sospitem
(Ald,- 40, 1), Wrt. Voc. ii. 81, 4.
-
Hié hine on róde áhéngan . . . hé hine hálne and gesundne ðý ðriddan dæge æteówde,
- Bl. H. 177, 27.
-
Þín (
the blind man's) geleáfa þé hálne (saluum )
gedyde,- Mk. 10, 52.
-
Hí wurdon hále
salui fiebant,
- Mk. 6, 56.
-
Hálum monnum
sanatis hominibus, Mt. p. 15, 19. (3 a) of a part of a living body :-- Þæt mǽden (a girl born dumb )
hæfde hire sprǽce mid hálre tungan,- Hml. S. 31, 1118.
-
Hálne
incolumem (pupillam evulsam ),
- An. Ox. 3471. (3 b)
-
Hé byþ þæs sáres hál,
- Lch. i. 352, 2.
-
Hé biþ ece hál,
- Lch. ii. 308, 2.
-
Hál from februm (ridesohte,
- R.), Mk. 1, 31.
-
Hál uére (wearþ gehǽled, W. S.) from
ádle sanus fiebat a languore,
- Jn. L. R. 5, 4.
-
Hé wæs hál geworden of ðám eórede
sanus factus est a legione,
- Lk. 8, 36.
-
Wód rabidus vel insanus, hál
sanus,
- Wrt. Voc. i. 75, 57.
-
Hál angyt,
- Solil. H. 28, 3.
-
Háles módes
sane mentis,
- Mk. 5, 15.
-
Hálum móde
sana mente,
- Lk. 8, 35.
-
Þú ǽr witan scalt hweðer wit hále sién
videamus utrum sani smus,
- Solil. H. 32, 13.
-
Andgit swá swá þæt hálre byð swá hyt máre geseón mæg þǽre ǽcean sunnan,
- 45, 2.
-
Dóð eówre heortan hige hále and clǽne,
- Ps. Th. 61, 8.
-
Gefultuma mé, ðonne beó ic hál (
salvus ero
),- Ps. Th. 118, 117.
-
Dryhten, dó mé hálne
Domine, salvum me fac,
- 117, 23.
-
Búton þá dagas gescyrte wǽrun, nǽre nán mann hál geworden (
non fíeret salva omnis caro
),- Mt. 24, 22.
-
Ꝥ hit mæge hál and orsorg fleógan tó his earde
ut perturbatione depulsa sospes in patriam revertaris,
- Bt. 36, 1 ; F. 172, 33.
-
Hé þone hilderǽs hál gedígeð,
- B. 300: Gn. Ex 106.
- Gedó mé hálne, álýs mé fram láðum, Ps. Th. 53, 1.
- Þá hé wearðgedofen hé cwæð, 'Drihten, gedó mé hálne,' Mt. 14, 30.
-
Óðero hálo dyde, hine seolfne ne mæge hálne dóa,
- Mt. L. 27, 42.
-
Hé hyne hálne geféng,
- Lk. 15, 27. (ββ) with gen. of
-
Hé lifigende cwóm heaðoláces hál tó hofe gongan,
- B. 1974.
-
Sé ðe þurhwunað oð ende, sé byð hál (
salvus
),- Mt. 24, 13 : 10, 22.
-
Hwá mæg hál beon ?,
- Mt. R. L. 19, 25.
-
Sé þe gelýfð and gefullod biþ, sé biþ hál,
- Mk. 16, 16.
-
Hé hys folc hál gedéð fram hyra synnum,
- Mt. 1, 21.
-
God wile ꝥ ealle menn hále beón,
- Hml. S. 30, 92: Lk. 8, 12.
-
Hál westú, Maria
ave, Maria,
- Bl. H. 143, 17: Lch. iii. 54, 18.
-
Wes þú,
- Hróðgár, hál, B. 407.
-
Hál (hál beó þú, W. S.), láruwa
have, Rabbi,
- Mt. L. R. 26, 49.
-
Hál (hál wæs þú, W. S.), cynig Júdéana,
- 27, 29 : Mk. L. R. 15, 18 : Lk. L. R. 1, 28.
Bosworth, Joseph. “hál.” In An Anglo-Saxon Dictionary Online, edited by Thomas Northcote Toller, Christ Sean, and Ondřej Tichy. Prague: Faculty of Arts, Charles University, 2014. https://bosworthtoller.com/51631.
Checked: 0