án-lípe
- adjective
-
Ne wénen hié ðæt hiera fæsten ánlípe (-lépe,
- Cott. MSS. )
-
Ǽnlípe
solitaria,
- An. Ox. 1147: 2, 30.
-
On ðone ánlípan beorh,
- C. D. ii. 317, 24.
-
Ðæt ǽgðer wǽre unnyt ge mildheortnes ge steór, gif hié ánlípe (-lépe,
- Cott. MSS.)
-
Wísdóm is án ánlépe cræft ðǽre sáwle, and ðeáh wé witon ðæt hé sié betera ðonne ealle ðá óðre cræftas,
- Bt. 32, 1; F. 116, 3.
-
Nán ǽnlípe (
ne ana quidem
) tó láfe ne wunode,- Gr. D. 67, 18.
-
Swǽ feáwa hiora wǽron ðæt ic furðum ánne ánlépne ne mæg geðencean,
- Past. 3, 17.
-
Ðus hit byð gedón in ánlépra gehwylcre (cf. ánra gehwylc) sáwle
sic in unaquaque anima agitur.
- Gr. D. 205, 8.
-
Ǽnlýpe
specialis,
- An. Ox. 7, 386: 8, 401.
-
Ðá underðióddan and ðá ánlépan menn ðe ǽmtige beóð ðæs ðæt hié for óðre menu suincen . . . Se ǽmetiga and se ánlípa (-lépa,
- Cott. MSS.), Past. 191, 13-18.
Bosworth, Joseph. “án-lípe.” In An Anglo-Saxon Dictionary Online, edited by Thomas Northcote Toller, Christ Sean, and Ondřej Tichy. Prague: Faculty of Arts, Charles University, 2014. https://bosworthtoller.com/38769.
Checked: 0